Az V. kerületet a Vigadó tértől a Deák térig tartó Deák Ferenc utca vágja ketté. A terület déli felét hívjuk Belvárosnak, az északit pedig Lipótvárosnak.

Ha jó kilátópontot keresünk, akkor nem kell messzire menni: ahogy bolyongunk a belvárosban, a Deák tér környékén, onnan elsétálunk az Erzsébet térig, aztán bele is botlunk egy felfelé magasodó hatalmas fehér óriáskerékbe.

Ha a magyar Bauhaus legjava után kutatnánk, tudjuk hova kell menni: a Pasaréti út és az Ördög-árok közelében fekszik egy kicsi, egyirányú, aranyos nevű utca, a Napraforgó. 150 méternél alig hosszabb, két oldalán mégis a magyar építészet legkülönösebb villaépületei láthatók.

1972-ben hozták létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagyis a Skanzent, ahol összesen kilenc tájegységet és azokon belül több mint 350 épületet fedezhetünk fel, miközben rengeteg kiállítás, aktív helyszín, gyermekélménypont, élő történelmi előadás és játszótér vár ránk.

Terézvárosban, a Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály és a Kmety György utcák által határolt, buja növényzetű ősparkban kreatív alkotói tevékenység folyik már az 1880-as évek eleje óta. A kert a selyemgyártás fontos helyszíne volt, innen ered a neve is, a betelepített eperfák miatt.

Az Andrássy út Hősök terétől az Oktogonon át a Bajcsy-Zsilinszky útig tartó része a VI. kerület központja. A századforduló óta a város legelegánsabb sugárútja, ahol ma is a legdrágább üzletek és lakások állnak, de itt találjuk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot, a Kodály köröndöt a Kodály Zoltán Emlékmúzeummal, a Terror házát, a Jókai teret, a Liszt Ferenc teret a Zeneakadémiával, valamint az Operaházat.

A magyarok kedvenc királynéjáról elnevezett Erzsébetváros, vagyis a VII. kerület magába foglalja a romkocsmás Kazinczy utca, az Akácfa utca, a Dob utca és a Wesselényi utca, valamint a Madách tér környékét, a zsidó negyedet, illetve számos színes tűzfal is található a környéken.

A IX. kerület nevét I. Ferenc uralkodóról kapta 1792-ben. Az 1838-as pesti nagy árvíz letarolta szinte az egész városrészt. A 19. század végén felgyorsult a kerület fejlődése, elsősorban az idetelepült malmoknak, vágóhidaknak, vásárcsarnokoknak, közraktáraknak köszönhetően.

A Budai Várnegyed az I. kerületnek központi helyszíne, 1987 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A negyed a turisták egyik kedvenc célpontja, területe három fő részre bontható: a Budavári Palota, a Szentgyörgy tér és a történelmi lakónegyed.

Maga az épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján épült 1894-ben. Az I. világháború kezdetéig orfeumként működött. Majd a Népszínház és a Király Színház után itt talált végleges otthonra a magyar operett, 1923 óta működik itt az Operettszínház.

A Budai Vár, városképünk emblematikus építészeti remekműve a Szent György téren található. A 13. századtól adott otthont a magyar királyoknak; ebből a korszakból a középkori falak és néhány épület maradt fenn, de a 19. században jelentősen átalakították Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján.

Magyarország legnagyobb múzeuma közel 8000 négyzetméteren várja a magyar kultúra és történelem iránt érdeklődőket

Budapest mindig is a zsidó kultúra egyik meghatározó központja volt, így nem csoda, ha itt található a világon a második legnagyobb zsinagóga. A Dohány utcai zsinagógát 1859-ban építették, neomór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas.

A Vörösmarty tér Budapest egyik legelegánsabb gyalogos zónája. A Váci utca északi végénél fekszik, illetve ez a Millenniumi Földalatti (1-es metró) végállomása is. Építészetileg igen változatos: északi oldalán található az eklektikus Gerbeaud Ház, a világhírű cukrászda.

A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti gyalogos területet a pesti oldalon Duna-korzónak nevezik, mely a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca. Ötcsillagos hotelek, éttermek, kávézók, teraszos bárok és kaszinók szegélyezik, és innen nyílik a legszebb budai panoráma.

Az Andrássy út végén található Budapest egyik szimbóluma

Egyik legnagyobb történelmi múltra visszatekintő templomunk

A Budavári Sikló 1870 óta üzemel és a Duna-partot köti össze a Várnegyeddel. Építését Széchenyi István fia Széchenyi Ödön kezdeményezte.

Az UNESCO világörökség részeként számontartott Parlament épületét sokan még akkor is felismerik, ha sosem jártak a városban. A pesti oldalon, a Kossuth Lajos téren álló remekművet Steindl Imre tervezte neogótikus stílusban.

A Lánchíd Budapest és Magyarország egyik világhírű szimbóluma. Az első állandó híd Pest és Buda között, egyben az első dunai híd is. 1839-1849 között épült, teljes nevét Széchenyi Istvánról, az egyik fő támogatóról kapta.